Egyéb balesetek
Közterületen elcsúszásból eredő balesetek
Téli útviszonyok esetén gyakran fordulnak elő a járdák, közterek nem megfelelő síkosság-és hómentesítése miatt bekövetkező elcsúszásos balesetek. A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint /1/1986. (II. 21.) EVM-EüM együttes rendelet/ attól függően, hogy hol következik be a nem a károsult önhibájára visszavezethető elcsúszásos baleset, tehető felelőssé az illetékes önkormányzat vagy az ingatlan tulajdonosa.
Legnagyobb számban talán a járdák nem megfelelő síkosság mentesítése miatt következnek be ilyen jellegű balesetek. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosa (vagy ha bérbe adta az ingatlant, akkor a bérlője) köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz - járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület - tisztán tartásáról (ill. a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról).
Egyéb közterületek tisztántartásáról, hó-és jégmentesítéséről az illetékes helyi önkormányzat köteles gondoskodni.
Állat által okozott károk
Ezen kategórián belül három fő esetkört különböztethetünk meg a felelősség szempontjából:
1. Vadkárok (pl. közútra kiváltó vad és gépkocsi találkozása)
2. Háziállat (nem vadállat vagy veszélyes állat) által okozott károk
3. Vadállat, veszélyes állat által okozott károk
Vadkárok:
Ezen károk legtipikusabb esete a gépkocsival közlekedők számára az az eset, amikor - főleg erdővel szegélyezett utak mentén - a bokorból kiugró vad az arra haladó gépkocsi elé ugrik és a gépkocsiban, ill. esetleg a gépkocsiban ülők testi épségében jelentős kár keletkezik.
Az új Polgári Törvénykönyv már külön törvényi szabályozást szentel ezen kérdéskörnek, míg a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv külön nem rendelkezett a vadkárok ezen esetéről, ugyanakkor a joggyakorlat és a bírósági ítélkezési gyakorlat kialakította az ilyen esetekre vonatkozó felelősségi szabályokat. Az új Polgári Törvénykönyv a korábbi joggyakorlat és bírósági ítélkezési gyakorlattal lényegében összhangban szabályozza ezt az esetet:
Az új törvényi szabályozás értelmében tehát a vadkár megtérítéséért az a vadászatra jogosult felelős, akinek vadászterületén a kár történt, ennek hiányában az a személy, akinek vadászterületéről a vad kiváltott. Nem jár ugyanakkor kártérítés a károsult gépkocsivezetőnek abban az esetben, ha a vadveszélyre KRESZ szerinti jelzőtábla hívta fel a figyelmét és ennek ellenére felróhatósága megállapítható a baleset bekövetkeztében.
Háziállat által okozott kár:
Ezen károk talán legtipikusabb esete a háztartásban tartott kutya által okozott károk (pl. kutya harapásból fakadó kár, vagy kutya közútra történő kiszaladásából és gépkocsi találkozásából keletkező károk)
Minden ilyen esetben az állat tartója felel az állat által okozott károkért a kártérítés általános (vétkességi) szabálya szerint, kivéve, ha az állat tartója bizonyítja, hogy az állat tartása vonatkozásában úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az, hogy az adott helyzetben mi az elvárható az állat tartása vonatkozásában, az az eset összes körülményei alapján állapítható csak meg. Mindenesetre fontos itt megjegyezni, hogy a helyi önkormányzatok számos esetben az állatok tartására vonatkozóan rendeleti úton részletszabályokat állapítanak meg. (pl. arra vonatkozóan, hogy közterületen meg kell-e kötni a kutyát vagy sem).
Vadállat, veszélyes állat által okozott kár:
Eltérően a háziállat tartójától, aki vadállatot, ill. veszélyes állatot tart, un. objektív felelősséggel tartozik az ilyen állat által okozott károkért és csak akkor mentesül a felelősség alól, ha azt bizonyítja, hogy a kár elháríthatatlan külső ok következménye. Azt, hogy mely állat minősül veszélyes állatnak, az új Polgári Törvénykönyv szerint külön jogszabály határozza meg, mindenesetre nyilvánvaló, hogy ide tartoznak a köztudomás szerinti vadállatok (tigris, oroszlán, medve, elefánt stb.). Ide tartoznak továbbá azok a természetes életmódjuk szerint vadonélő állatok, amelyeket befogtak, ill. megszelídítettek (pl. róka, vaddisznó).
Épületről lehulló tárgyak, ill. épületből kidobott tárgyak által okozott károk és érvényesítésük
Ezen károk törvényi szabályozása három fő esetkört ölel fel:
1. Az épület
egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló károkért való felelősség esete:
Tipikusan ilyen eset, amikor valamely oknál fogva az épület vakolata, vagy tetőszerkezetének egy darabja (tetőcserép, stb.) leesik, vagy nagyobb hótömeg lezúdul az épületről és kárt okoz személyekben, vagyontárgyakban (pl. parkoló gépkocsik).
A hatályos törvényi szabályozás szerint ezekben az esetekben az épület tulajdonosa a felelős, kivéve ha bizonyítja, hogy az építkezésre és a karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy a karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
2. Az épületre
kifüggesztett tárgyak leeséséből fakadó károk esete:
Tipikusan ilyen eset, amikor az épületre kifüggesztett cégtábla, fényreklám, zászló, egyéb tárgy leesik és kárt okoz személyekben, vagyontárgyakban (pl. parkoló gépkocsik).
A hatályos törvényi szabályozás szerint ezekben az esetekben az a személy a felelős, akinek érdekében a tárgyat az épületre kifüggesztették.
3. Tárgynak épületből történő
kidobásával, kiejtésével, kiöntésével okozott károk esete:
Fő szabály, hogy ilyenkor a lakás használója (bérlője) felel az okozott károkért, ha azonban megnevezi, hogy ki dobta, öntötte ki a tárgyat a lakásból, akkor a tényleges károkozó felel, a használó pedig kezesi felelősséggel tartozik. Ha azt bizonyítja a lakás használója, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott az épületben, akkor a használó mentesül a felelősség alól.
Ha az épület közös használatra szolgáló helyiségéből hullott ki, vagy dobtak, ill. öntöttek ki tárgyat, abban az esetben az épület tulajdonosa a felelős a károsulttal szemben, kivéve ha megnevezi a károkozót, mert akkor ebben az esetben is csak kezesként felel.
Közterületen elcsúszásból eredő balesetek
