online jogi tanácsadó fórum
a kártérítési és a biztosítási jog területével
kapcsolatos problémák megoldására
Közlekedési balesetek
A gyakorlatban előforduló főbb esetkörei:
Személyi sérüléssel járó közúti és egyéb balesetek és ezekből fakadó kártérítési igényekkel kapcsolatos kérdések, problémák (gépkocsi, ill. egyéb jármű üzemeltetésével okozott károk).
Gépkocsiban keletkezett idegenhibás károk és ezek felelősségbiztosítóval szembeni érvényesítése (a Casco-biztosítással kapcsolatos kárigények érvényesítésével külön foglalkozunk).
Úthibából eredő balesetek, gépkocsi károk és ezek érvényesítése.
Milyen esetben van lehetőség kártérítés igénylésére?
A kártérítés eredményes érvényesítésének alapvető feltétele annak bizonyítása, hogy ismert vagy ismeretlen személy nekünk kárt okozott és ezért a kárért felelős is. Ezt hívják a kártérítés un. jogalapi bizonyításának. Amikor tehát pl. a károkozó személy felelősségbiztosítójánál megteszem az írásos kárbejelentést, és esetleg a baleseti bejelentő lapon (közismert nevén: kék-sárga bejelentő lap) a károkozó személy felelősség-elismerő nyilatkozatát is csatolom, nem másról van szó, mint a kárigényem jogalapjának bizonyításáról, vagy legalábbis a bizonyítás megkísérléséről. Természetesen még nem biztos, hogy a kárbejelentésemnek az lesz az eredménye, hogy a biztosító meg is téríti a káromat, tekintettel arra, hogy a biztosító juthat arra az álláspontra is, hogy mégsem tudtam a károkozó személy felelősségét bizonyítani és így a biztosító teljesen vagy részben el fogja utasítani a kártérítési igényemet. A lényeg tehát minderre tekintettel az, hogy bizonyítanom kell, hogy valaki (lehet ismeretlen személy is) nekem kárt okozott. Ez alapvető feltétele annak, hogy a keletkezett káraim megtérítésére megnyíljon a jogi lehetőség.
Abban az esetben, ha Casco-biztosítási szerződéssel rendelkezünk, akkor a fentiekben írtak helyett a Casco szerződés előírásai az irányadók, tekintettel arra, hogy ebben az esetben jogilag nem kártérítés, hanem a biztosító által a szerződésben vállalt biztosítási szolgáltatás érvényesítéséről van szó! Természetesen Casco-biztosítási szerződés esetében is, amennyiben baleseti töréskár miatt kívánok kárigényt érvényesíteni, bizonyítanom kell a biztosító felé, hogy a gépkocsiban keletkezett kár valóban baleseti jellegű, valós balesetből származik.
Hasonlóan az un. úthiba miatt bekövetkező károk esetén is - melyekről alább részletesen lesz szó - bizonyítanom kell, hogy a gépjárművemben bekövetkezett kár, vagy személy életében, testi épségében bekövetkezett sérülés egyértelműen az úthibára vezethető vissza.
A káreseménytől számított mennyi időn belül érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Fő szabály szerint kárigényemet a káresemény bekövetkezésétől számított 5 éves elévülési időn belül - ill. ha olyan kárt okoztak nekem, amellyel egyben bűncselekményt valósított meg a károkozó, akkor a bűncselekmény büntethetőségének elévülési idejéig, ami lehet 5 évet meghaladó is - érvényesíthetem a kártérítési igényemet). Fontos itt még megjegyezni azt, hogy a közhiedelemmel ellentétben a káreseménytől számított 30 napon túl is bejelenthetem a káromat a károkozó felelősségbiztosítójánál és igényelhetem a káraim megtérítést, csak ebben az esetben a kárbejelentés időpontjától tarthatok igényt a késedelmi kamatokra, azaz a káresemény és a kárbejelentés közötti időre a kamatigényemet nem érvényesíthetem. /A teljesség kedvéért meg kell azt is említeni, hogy az un. veszélyes üzemi felelősségre alapított kártérítési igény esetében az elévülési idő 3 év, azonban ebben az esetben is az általános szabályok szerint (vétkességi felelősség) 5 évig, vagy a fent írtak szerint bűncselekmény esetén ezt meghaladóan is érvényesíthetem a kártérítési igényemet./
Kivel szemben érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Alapvetően természetesen azzal szemben, aki a kárt nekem okozta. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy sokszor az a magánszemély, aki ténylegesen okozta a káromat, a vagyoni helyzete miatt nem tudná megfizetni nekem mindazt a kárt, amit okozott, ezért a jogrend bizonyos tevékenységek folytatását (pl. a gépjárművel való közúti közlekedést) ahhoz a feltételhez köti, hogy a gépkocsi üzembentartója rendelkezzen kötelező felelősségbiztosítással.
A kártérítési igényemet tehát olyan esetben, ha azt valaki gépkocsi üzemeltetésével okozta nekem, akkor ezen személy (üzembentartó) felelősségbiztosítójával szemben is (de közvetlenül az okozó személlyel szemben is) érvényesíthetem.
Előfordulhat, hogy az a gépkocsi, amellyel kárt okoztak nekem, nem rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Ilyen esetben természetesen nem lehetséges egyik biztosítótársasággal szemben sem érvényesíteni a kártérítési igényt, hanem ebben az esetben a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogja a káromat rendezni.
Szintén előfordulhat, hogy ismeretlen az a gépkocsi, amellyel kárt okoztak nekem (pl. eltávozott a baleset helyszínéről, mielőtt be tudtam volna azonosítani a forgalmi rendszámát). Ebben az esetben a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a MABISZ csak az un. személyi sérülésből fakadó kárt fogja megtéríteni, de a gépkocsiban, mint vagyontárgyban keletkezett kárt sajnos nem.
Mi a teendő abban az esetben, ha külföldi felségjelzésű, Európai Unióban bejegyzett telephelyű gépkocsi okozta a káromat? Ebben az esetben a külföldi gépkocsi külföldi bejegyzésű felelősségbiztosítójának un. magyarországi levelezőpartner-biztosítójával szemben érvényesíthetem a kárigényemet. Arra vonatkozóan, hogy az adott külföldi bejegyzésű biztosítótársaságnak melyik magyarországi biztosítótársaság a kárrendezésre köteles partnere, a MABISZ ad tájékoztatást.
Végül mit kell tennem abban az esetben, ha a gépkocsimban bekövetkező kár un. úthiba következménye? A gépkocsivezetők számára főleg a téli időszakban gyakori kárveszélyforrásként jelentkezik közútjaink sok esetben elhanyagolt állapota. Gyakran előfordul, hogy az utakon lévő sokszor jó látási viszonyok között is csak nehezen észrevehető kátyúk, lukak, egyéb úthibák komoly károkat okoznak a gépkocsi futóművében, sőt extrém esetben súlyos balesetek bekövetkezéséhez is vezethetnek. A jelenleg hatályos jogi szabályozás (1/1988. évi törvény) szerint a közút fenntartója - mely helyi közutak esetén a települési önkormányzat, országos közutak esetén a Magyar Közút Nonprofit Zrt. - köteles a közutak állagának fenntartásáról gondoskodni. Amennyiben ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget és emiatt a gépkocsiban kár keletkezik, akkor a közút fenntartójával szemben kártérítési igény terjeszthető el.
Milyen jellegű káraim megtérítését érvényesíthetem?
A balesettel okozati összefüggésben keletkezett mindenfajta vagyoni és nem vagyoni káraim megtérítést igényelhetem a károkozó személytől, ill. felelősségbiztosítójától.
A vagyoni károk közé soroljuk például:
A vagyontárgyaim állagában felmerült kárt (pl. ha a gépkocsim totálkáros lett, ebben az esetben a gépkocsi káridőponti értékének és a roncsértékének különbözetére tarthatok igényt, vagy pedig abban az esetben, ha a gépkocsim javítható, akkor a javítási költségnek a biztosító általi megtérítésére tarthatok igényt.).
Az un. értékcsökkenést (jóllehet megjavíttattam a gépkocsimat, de a javítás után kevesebbért tudnám eladni, mint ha nem történt volna a baleset, mivel a piac bizalmatlan a balesetet szenvedett gépkocsikkal szemben, így ez az értékvesztés/értékcsökkenés kárként érvényesíthető).
A káreseménnyel kapcsolatban keletkezett indokolt költségeimet (pl. autómentés költsége, bérgépjármű-költsége, stb., továbbá egyéb, személyi sérülés esetén keletkező költségeket, így: gondozás, ápolás költsége, stb.).
Az elmaradt vagyoni előnyt, elmaradt hasznot (pl. a baleset miatti betegségem miatt nem tudom folytatni a munkámat és emiatt bevételkiesésem, jövedelemveszteségem keletkezett).
Az un. nem vagyoni károk közé soroljuk mindazt a kárkért kifejezhető veszteséget, amely amiatt lépett fel, hogy a baleset miatt valamely személyiségi jogom (élethez, testi épséghez, egészséghez, munkavégzéshez való jog, stb.) sérült. Lényegében a nem vagyoni kártérítés a személyiségi jogsérelem szankciója. Ha például egy közúti balesetben sérülést szenvedek el és ez a sérülésem orvosi szempontból maradandónak is tekintendő, akkor az a körülmény, hogy a baleset előtti állapotomhoz képest a baleset utáni életminőségem csökkent (mert pl. maradandó munkaképesség-csökkenésem keletkezett), mindenképpen megalapozza a nem vagyoni kártérítés iránti igényemet.
Ennél természetesen nehezebb kérdés az, hogy valamely maradandó sérülés milyen összegű nem vagyoni kártérítésre ad alapot. Mindenképpen le kell szögezni, hogy a bírói gyakorlat szerint sok tényezőtől függ a nem vagyoni kártérítés összegszerűsége. Kiemelhetjük ugyanakkor pl. a munkaképesség-csökkenés fokát, az életkor szerepét, az életkörülmények negatív megváltozását a baleset előttihez képest, ill. hozzátartozó elvesztése esetén a családi kapcsolat és érzelmi kötődés szorosságát. Tekintettel arra, hogy a nem vagyoni kártérítés összegszerűségének meghatározása komplex, mérlegelést igénylő feladat, ebben a vonatkozásban mindenképpen csak az adott jogterületet és a bírói gyakorlatot ismerő szakismerettel rendelkező személy tud pontos véleményt adni.
Milyen formában érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Ez a kérdéskör arra vonatkozik, hogy egy összegű vagy un. járadékjellegű kártérítést igényelhetek-e.
A főszabály az, hogy a kártérítést pénzben egy összegben kell igényelni akkor, ha nincs lehetőség a járadékjellegű kártérítés megállapítására. Járadékjellegű kártérítés megállapítására általában akkor van lehetőség, ha pl. egyes költségek a jövőben időszakosan visszatérő jelleggel (pl. havi rendszerességgel) merülnek fel. Ilyen lehet például az az eset, ha valaki egy baleset folytán elszenvedett súlyos és maradandó sérülései miatt a jövőben gondozó személy igénybevételére jogosult, aki felé a károsult minden hónapban díjat (munkadíjat, megbízási díjat, stb.) köteles fizetni. Járadék formájában kell ugyanakkor kötelező jelleggel a bíróságoknak megítélni a kárigényt abban az esetben, ha az a károsultnak a létfenntartására (pl. jövedelempótló járadék) vagy a károsulttal szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartására (tartást pótló járadék) vonatkozik.
|
|
|
|
A honlapot a Touristic Data System Kft. készítette
© 2009 karterites-biztositas.hu
Minden jog fenntartva
Oldaltérkép
|
|
A gyakorlatban előforduló főbb esetkörei