Munkahelyi balesetek
Milyen esetben van lehetőség kártérítés igénylésére?
A balesetek egyik speciális esete az, ha a baleset a munkavállalót a
munkavégzés során vagy azzal összegfüggésben éri. Tekintettel arra, hogy meghatározott tevékenység (munkavégzés) végzésével kapcsolatban keletkezett a baleset, a jogrendszerünk speciális védelmet nyújt a kárt szenvedett munkavállalónak főként az által, hogy az általános, nem munkahelyi balesetekhez képest a kártérítési igény érvényesítést megkönnyíti a munkavállaló számára azzal, hogy a munkáltató felelőssége szigorúbb (un. objektív felelősség) az általános kártérítési felelősség (un. vétkességi felelősség) szabályainál.
Főszabály szerint ugyanis a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért teljes mértékben - objektíve - felel (kivételt képeznek ezen szabály alól azok a magánszemély munkáltatók, akik maximum 10 főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztatnak, mivel ebben az esetben a munkáltató felelőssége nem objektív, hanem un. vétkességi).
A munkáltató fő szabály szerinti objektív felelőssége mellett is azonban, ha a munkavállaló is vétkes volt a balesetben, akkor már nem lesz teljes mértékű a munkáltató kártérítési kötelezettsége, mivel ebben az esetben a munkavállaló un. vétkes közrehatása miatt a kárnak csak meghatározott százalékát köteles megtéríteni (ez az un. kármegosztás esete). Ha azonban azt bizonyítja a munkáltató, hogy a károsult a saját kárát saját elháríthatatlan magatartásával okozta, vagy pedig a kár a munkáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok következménye, ebben az esetben a munkáltató mentesülhet a kártérítési kötelezettsége alól.
A teljesség kedvéért meg kell azt is említeni, hogy a munkáltatót a fentiekben írt felelősség terheli nem csak a munkavállaló személyében bekövetkezett károkért, hanem a munkavállalónak a munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért is.
A káreseménytől számított mennyi időn belül érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
A munkaviszonnyal kapcsolatos kártérítési igényemet fő szabály szerint a káresemény bekövetkezésétől számított
3 éves elévülési időn belül, ill. ha olyan kárt okoztak nekem, amellyel egyben bűncselekményt valósított meg a károkozó, akkor az elévülési idő minimum 5 év, ha pedig a bűncselekmény elévülési ideje ennél hosszabb, akkor az ennek megfelelő időig érvényesíthetem a kártérítési igényemet. Fontos itt megjegyezni, hogy ellentétben az egyéb, nem munkahelyi balesetekkel kapcsolatos kártérítési igények érvényesíthetőségével, a bíróságnak a munkahelyi balesetek esetében hivatalból kell figyelembe vennie az esetleges elévülés miatti kártérítési igényérvényesítés kizártságát.
Szintén fontos megjegyezni, hogy az un. járadékigény (pl. jövedelempótló járadék) csak 6 hónapra visszamenőlegesen érvényesíthető, kivéve, ha a munkavállalót a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg ha a munkáltató a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül nem hívta fel a munkavállalót a kárigénye előterjesztésének lehetőségére.
Kivel szemben érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Alapvetően természetesen azzal a munkáltatóval szemben, akivel munkaviszonyt létesítettem és amely munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett a károm. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy sok esetben a munkáltatók (főleg a nagyobb cégek) felelősségbiztosítással is rendelkeznek, a kárigényemet a felelősségbiztosítóval szemben is előterjeszthetem, de csak peren kívül.
Milyen jellegű káraim megtérítését érvényesíthetem?
A balesettel okozati összefüggésben keletkezett mindenfajta
vagyoni és nem vagyoni káraim megtérítést igényelhetem a munkáltatótól (ill. peren kívül a munkáltató felelősségbiztosítójától, ha munkáltató rendelkezik felelősségbiztosítással).
A
vagyoni károk közé soroljuk például:
a munkahelyre bevitt vagyontárgyaim állagában felmerült kárt és az értékcsökkenést,
a káreseménnyel kapcsolatban keletkezett indokolt költségeimet (pl. a személyi sérülés miatt keletkező költségeket: gondozás, ápolás költsége, gyógyszerköltség, stb.)
az elmaradt vagyoni előnyt, elmaradt hasznot (pl. a baleset miatti betegségem miatt nem tudom folytatni a munkámat és emiatt jövedelemveszteségem keletkezett),
Az un. nem vagyoni károk közé soroljuk mindazt a kárkért kifejezhető veszteséget, ami amiatt lépett fel, hogy a baleset miatt valamely személyiségi jogom (élethez, testi épséghez, egészséghez, munkavégzéshez való jog, stb.) sérült. Lényegében a nem vagyoni kártérítés a személyiségi jogsérelem szankciója. Ha például egy munkahelyi balesetben sérülést szenvedek el és ez a sérülésem orvosi szempontból maradandónak is tekintendő, akkor az a körülmény, hogy a baleset előtti állapotomhoz képest a baleset utáni életminőségem csökkent (mert pl. maradandó munkaképesség-csökkenésem keletkezett), mindenképpen megalapozza a nem vagyoni kártérítési iránti igényemet.
Ennél természetesen nehezebb kérdés az, hogy valamely maradandó sérülés milyen összegű nem vagyoni kártérítésre ad alapot. Mindenképpen le kell szögezni, hogy a bírói gyakorlat szerint sok tényezőtől függ a nem vagyoni kártérítés összegszerűsége. Kiemelhetjük ugyanakkor pl. a munkaképesség-csökkenés fokát, az életkor szerepét, az életkörülmények negatív megváltozását a baleset előttihez képest, ill. hozzátartozó elvesztése esetén a családi kapcsolat és érzelmi kötődés szorosságát. Tekintettel arra, hogy a nem vagyoni kártérítés összegszerűségének meghatározása komplex, mérlegelést igénylő feladat, ebben a vonatkozásban mindenképpen csak az adott jogterületet és a bírói gyakorlatot ismerő szakismerettel rendelkező személy tud pontos véleményt adni.
Milyen formában érvényesíthetem a kártérítési igényemet?
Ez a kérdéskör arra vonatkozik, hogy egy összegű vagy un. járadékjellegű kártérítést igényelhetek-e. A főszabály az, hogy a kártérítést pénzben egy összegben kell igényelni akkor, ha nincs lehetőség a járadékjellegű kártérítés megállapítására. Járadékjellegű kártérítés megállapítására általában akkor van lehetőség, ha pl. egyes költségek a jövőben időszakosan visszatérő jelleggel (pl. havi rendszerességgel) merülnek fel. Ilyen lehet például az az eset, ha valaki egy baleset folytán elszenvedett súlyos és maradandó sérülései miatt a jövőben gondozó személy igénybevételére jogosult, aki felé a károsult minden hónapban díjat (munkadíjat, megbízási díjat, stb.) köteles fizetni. Járadék formájában kell ugyanakkor kötelező jelleggel a bíróságoknak megítélni a kárigényt abban az esetben, ha az a károsultnak a létfenntartására (pl. jövedelempótló járadék) vagy a károsulttal szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartására (tartást pótló járadék) vonatkozik.
Milyen esetben van lehetőség kártérítés igénylésére?
